Dalszöveg
Belle: Oly kedves így, már majdnem szép.
Azt hittem rút és irigy, oh, ez szörnyűség.
Pedig hát jó és oly szelíd,
nem tudom hogy nem vettem eddig észre én.
Szörnyeteg: Ahogy rámtekint, most másképp néz,
már nem is fél , ha hozzám ér, megáll az ész.
Ez szédítő, el sem hiszem,
hogy minden megváltozott ilyen hírtelen.
Belle: Oh, nem csoda, ha meglep,
ez az érzés hogyha így tőr rád.
Jó, nem egy szőke herceg,
mégis szép a lelke,
mint a bíbor színű virág.
- Na lám csak lám,
- míg ily csodát,
- minő talány,
- fiú és lány.
- Hogy milyen váratlanul egymásra talál!
- Hogy csoda lesz- e?
Kórus: De várjunk még, csak egy- két hét,
aztán majd biztos lesz, hogy ő rá vártunk rég!
- Bár már néha magam is úgy látom,
hogy ő rá vártunk rég!
- Végül majd biztos lesz, hogy ő rá vártunk rég!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése