Mit kellene tennem, hogy elfogadjanak engem? Magyarázkodnom ne kelljen, másoknak. Megfelelni másoknak. Viselkedni, hogy frankó legyél. Ja és ezért mindent megtegyél! Hát nem! Inkább nem! Önmagam leszek és ha nem tetszik másoknak ez van. Nem érdekel semmi már nem-nem.
Szeretnék veled lenni egy éjszakán, elmondani, hogy szeretlek igazán. Szeretnék a karjaidba lenni, s a csókjaidat érezni, s azt a pillanatot soha nem feledni..
Várom a napot, mikor megtörik az átok, várom a napot, mikor nem leszel már álom. Várom a napot, hogy megöleljelek, S füledbe súgjam, mennyire SZERETLEK!
Könnyek a szememben, amik csak érted folynak, fájdalom a szívemben amik csak érted szólnak! Hiányzol ha nem vagy velem, szívem csak érted rebeg. Könnyeim csak érted folynak és szólnak, hogy Te vagy a mindenem!
Ott voltál mellettem mikor más nem. Hányszor mondtad nekem, hogy soha ne adjam fel! És itt vagyok tudom, amit kell tudnom. Kézen fogva megyek tovább veled az úton.
Amikor beszélgetsz vele éjjel-nappal, de tudod, hogy úgysem érsz el nála semmit, az olyan, mintha kívülről nyalogatnád a nutellás üveget : nyalogathatod a végtelenségig, de sose érzed meg a nutella ízét...
Lányból vagyok, így hajlamos vagyok eltúlozni dolgokat, vagy éppen alábecsülni őket. Szinte mindent túlreagálok, a bolhából is elefántot csinálok... hisztizek a semmiért, álomvilágban élek. De amikor azt mondom: szeretlek, az sosem hazugság.
Nem vagyok átlagos, se tökéletes, de sokan így szeretnek. Nem érdekelnek az ismeretlen vélemények. Én azokat csak megvetem. Örülök, hogy más vagyok, mint egy átlagos lány. De mégse különc, csapodár. Csak egy furcsa tini, ki imád őrült lenni…
A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kis emberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra. A lehetetlen nem tény. Hanem vélemény. A lehetetlen nem kinyilvánítás. Hanem kihívás. A lehetetlen lehetőség. A lehetetlen múló pillanat. A lehetetlen nem létezik.
Soha ne fordíts hátat az érzelmeidnek. Ha szereted, valld be! Az elején nem tudod még értékelni és felfogni, mit veszíthetsz, erre hónapokkal később döbbensz csak rá. Szóval tedd fel magadnak a kérdést: "Megéri elveszíteni, félredobni azt akit szeretek?" Lehet, hogy rengeteg akadály áll a boldogság útjába, és egyszerűbb elnyomni az érzéseket, de az elnyomás alatt ott vannak, és rengetegszer elő fognak törni. Okosabb döntés hátat fordítani, mint egy picit harcolni valamiért, ami boldoggá tehet később? Soha ne hagyd veszni a szerelmet! Az utolsó percig megéri küzdeni. Mert második esély mindig van. A kérdés: "Élsz-e vele vagy tovább szenvedsz és okozol szenvedést annak, aki a lelkét is kitenné érted..."
Tudod, van aki némán ül, van aki megőrül, van aki tűr, és van aki elmenekül, de néha van aki küzd, és néha van aki nyer, ha kell belehalok, de nem adom fel!